Nagy örömmel van szerencsém bejelenteni, hogy az én drága nővérem ma este megszülte az ikreket, úgyhogy duplán is nagybácsi lettem!!!
Egy ilyen évben mint ez a mostani, ez a fény az alagút végén :)
Továbbra sem vagyok túl közlékeny hangulatban, úgyhogy egyelőre nem kívánok részletesen beszámolni semmiről, legfőképp nem a hullámvasútról, ami az életemet jellemzi.
Egyetlen pozitívumot tudok felmutatni, az pedig az, hogy újra kosarazom. A zenét cserélem, Nic Fanciulli következik, messze szórakoztatóbb mint én.
Erre az évre asszem lenulláztam az életemet.
Néhány nap pihentető meditálásra és/vagy megtisztító önsanyargatásra van szükségem, hogy újra tiszta fejjel tudjak gondolkodni és tevékenykedni. Szíves megértését kérném ezért minden Kedves Olvasómnak.
Ezzel párhuzamosan sajnos ismét moderálva lesznek a kommentek.
Hogy azért legyen vmi jó is, berakok egy kis zenét, ezt lehet addig hallgatni (az egyik legjobb techno lemez ami valaha készült):
Angelikának mondtam hétvégén, hogy az életem az elmúlt hónapokban olyan, mint az a rossz pókerparti, ahol minden ötödik körben akkorát buksz, hogy két zsetonod marad, és onnan kell visszatornászni magad. Na most ismét bukó van, de még maradt egy zseton.
"Last chance, but all you need is a chip and a chair" - ahogy a híres mondás tartja ;)
Szombaton Angelikával moziban voltunk (kétévente sikerül összehozni:)), és utána beültünk még trécselni a mekdonáldszba. A Mammutban a mekiben van egy ilyen pult, és ott ücsörögtünk, velünk szemben meg egy kiscsaj lapozgatta az újságját. Meséltem Angelikának az elmúlt 4 hónap zanzásított verzióját, ami annyira tetszett a szemben ülő lányzónak, hogy az újságot félretéve tágranyílt szemmel hallgatta. Néha még megértően közbe is bólogatott :DDD.
Hiába na, ebből a sztoriból egyszer még film lesz!
Igen, azt gondolom hogy az ötödik koktél elfogyasztása tegnap este már túlment a határon. Szolídan kurvára másnapos vagyok, de ennyi long island után nem is csoda ez.
Ezzel együtt minden oké :)
Volt valami szürreális a mai reggelben. Elaludtam, aztán a nagy idegességet remekül ellensúlyozta az a hihetetlen csinos szőke lány, akivel végig félszegen mosolyogtunk egymásra Budaörstől a Körtérig.
Utána ezzel a gyagya érzéssel felszálltam a másik buszra, és ricsajos minimáltechnot hallgatva egy rettenetes horror könyvet olvastam.
Szerda van, és nagyon álmos vagyok.
Régi kedvelt szokásom volt ócska vicceket postolni a blogomba. Ennek örömére ma egy igazán fos vicc jön:
Kocsmában az egyik fickó a másiknak:
- Tegnap megtettem az első lépést a válás felé.
- Ügyvédet fogadtál?
- Nem, megnősültem...
Ha így haladunk megint lesz toplista is :D
Tegnap felkerekedtünk, moziba mentünk, és az sem tántoríthatott el, hogy a szinkronos változatot (magyarhangja Stohl Buci) technikai okok miatt nem játszották (btw az is ki volt írva, hogy a bankkártyás fizetés sem lehetséges... jó hogy azért az épület nem dőlt a fejünkre). De sebaj, két óra várakozás után bejutás, film megnézés, végén öröm.
Volt bennem egyébként némi félsz, mert eléggé ellentmondásos kritikákat olvastam, volt aki nagyon lehúzta, volt aki viszont 9/10-esnek titulálta, így aztán kicsit izgultam, hogy vajh' mit tudtak összehozni a készítők. Én nem csalódtam, az biztos.
A történet, a színészek, a helyszínek mind-mind jól el vannak találva, egy percig nincs leállás, nem unalmas a film. Van üldözés földön-vizen-levegőben, van elegáns szmokingban bájolgás, jó nők, gonosz ellenségek, egyszóval szinte minden, amitől ez a film a James Bond sorozat része lehet. A főcímdal is jól sikerült, a filmzenét pedig az a David Arnold jegyzi, aki a Propellerheads-el is dolgozott már együtt.
Ugyanakkor némi hiányérzet volt bennem. Egyrészt a főcím ismét tragikus és hiányos (a szokásos főcímzene nincs benne), másrészt kicsit necces dolog, hogy a Casino Royale megtekintése nélkül a történet egy része teljesen érthetetlen.
Ezzel együtt mindenképpen ajánlott darab :)
Aki jobban ismer engem az tudja hogy nagyon-nagyon ritka az olyan track, amit egy nap többször is képes vagyok meghallgatni.
Nos itt van egy igazi, megunhatatlan cucc. 1999 jó év volt :)
Tegnap le akartam feküdni korán, de ez nem igazán jött össze. Tulképpen éjfélkor mentem el fürdeni, ami azért egy kicsit messze volt attól a szándéktól, hogy legkésőbb 10-re ágyba kerüljek. Ennek megfelelően ma totálisan kómás vagyok, és irgalmatlanul hasogat a fejem, ami annak tükrében külön gáz, hogy ma céges buliba megyek.
Addig teázgatok és 16Bit Lolitas-t hallgatok, az feléleszt.
Péntek van, és ismét egy héttel közelebb kerültünk a nyugdíjhoz :)
Véégre megérkezett a moziba az új Bond film. Elég ellentmondásos kritikákat olvastam, szóval nagyon kiváncsi vagyok...
Nem akarok több msn üzenetet kapni hogy hol a blog, szóval itt van, lehet neki örülni.
A kommentek moderálása marad, ha valaki olyat ír ami nem szimpi, azt törölni fogom.
Nézem a Don Pepe étlapját, és rájövök, hogy kis hazánk mediterrán ország, elvégre az azonos nevű pizza tetején pannónia sajt van a mediterrán sonkához.
Ezen felül kínoz a kérdés: hogyan lehet megismerkedni azzal a csajjal, akivel minden reggel együtt megyek a buszon? Korrektnek tűnő ötleteket a kommentboxba várok a kedves olvasóktól, aztán összevetem a sajátjaimmal :D
Drága Olvasóim! Akinek megvan (ill tudja hogy hol lehet aljas módon letölteni) az Underworld - Everything,Everything c. lemezét, az ne legyen rest megosztani ezt velem!
Erről a lemezről lenne szó!
Eléggé ingadozó a kedélyállapotom mostanság, tegnap pl totál idegroncs is voltam, aztán pedig 20 perccel később már könnyesre röhögtem magam valami máson, és jó volt a kedvem. Szvsz kilábalok ebből hamarosan, de néha azért aggasztó a jelenség. Majd elmúlik.
Gondolkodom erősen, hogy a héten megörvendeztetek mindenkit egy kiváló zene-csokorral, de még meggondolom.
Hétfő van, kezdjetek új életet.
Ma Lénával és Bridgettel töltöttem a nap jelentős részét. Ettünk csirkemájat hagymás salátával, kerestünk wiw-en embereket, aztán pedig fotóztunk a Nyugati pályaudvaron, mert az egy igazi fotótéma.
Képeket nem csatolom be, mert egyrészt nincsenek nálam, másrészt amiket láttam, azokon szenzációsan nézek ki, és amúgyse bírok a rajongók hadával...
Miközben zajlik ez a sztori a fogazatommal, ma el kellett mennem a kötelező orvosi vizsgálatra is, amit a cég ír elő nekem. A vérvételtől továbbra is rosszul vagyok, még akkor is, ha ilyen csinos kis nővérke veszi le, mint aki tette. Nos az élet már csak ilyen.
A kedvem mégis egészen jó. Ülök a gyárban, dolgozgatok, és az új Nick Warren mixet hallgatom (Global Underground 35 - Lima). Klassz :)!
Nem akarok itt semmi hangzatosba belemenni, hogy miért jó vagy szar hogy új elnöke van az USA-nak, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt nem is igazán foglalkoztam a témával (ergo nincs megalapozott véleményem).
Egyetlen dolog ami szimpi így ennyiből, hogy legalább a környezetvédelemre jobban odafigyelnek majd elvileg.
Az történt, hogy végülis nem kellett hajnalhasadásig dolgozni, hanem már éjjel fél egyre sikerült hazakeveredni, hála az igen beszédes taxisnak, aki hazáig szórakoztatott azzal, hogy ő volt a játéknagyker kereskedelmi igazgatója (a sztori egyébb részeit a főnökkel kefélő könyvelőről most így skippelném, de rém izgi volt, elhihetitek).
Ennek örömére vidáman itt ülök megint. Nincs igazság.
Idén mindenfélében változom, és ha már így áll a helyzet, akkor egy kis zenei kalandozás is belefér. Aktuális kedvencemet sikerült fellelni a youtube-on; akinek van felesleges 10 perce, az tegyen vele egy próbát (az első perc után nem éri meg feladni, a java csak utána jön ;)). Szóval Ephedrix - Prototype, a Goa Tribes 4 c. cd-ről...
Néhány nap kihagyás után újra a lövészárokban: azaz visszatértem a gyárba! A foghúzás utáni napokat sikerült egész könnyedén átvészelni... amilyen brutál volt a műtét, olyan light az utóhatás, szóval alapvetően nem panaszkodom, már napi egy fájdalomcsillapító elég (ez a nagy szó!).
Érdemi történésekről nem nagyon tudok beszámolni szerintem. Ami most erősen foglalkoztat, az nem igazán publikus téma, viszont megfelelő adag fejtörést okoz nekem üres pillanataimra. Ilyesmik vannak, meg kezdődik a zárás, juhé.